A pajzsmirigyrák a pajzsmirigy rosszindulatú daganatos megbetegedése, aminek az előfordulása ritka,

de nőknél gyakoribb. Tünetei; göb kialakulása, nyirokcsomó duzzanatok a nyak területén. Okai között

szerepel a genetikai öröklöttség, a sugárzás hatása, autoimmun kórképek.

A rosszindulatú daganatok kezelése sokkal nehezebb, mint a jóindulatú megbetegedésé. A

pajzsmirigyrák ráterjedhet a pajzsmirigy minkét lebenyére, így az egész pajzsmirigyet el kell

távolítani. Ez a jelenség már a végső stádiumot jelenti, általában e két lebeny érintettségét észreveszik

jóval hamarabb. Ha a pajzsmirigyet eltávolítják, akkor az általa termelt hormonok, melyek az

anyagcserét fokozzák, kiesnek a szervezetből. Tehát a páciens a továbbiakban hormonpótló kezelést

kap.

Összességében a rosszindulatú daganatokat nagyon agresszívan kezelik, hiszen veszélyeztetik a

létfontosságú szervet. Egy szervet nehéz pótolni, nem lehet mindent csak úgy kivenni, majd megoldani

a pótlását. Gondoljunk csak bele, vese vagy máj nélkül dializáló gépeket sem lehet élni, mert egy idő

után annyi méreganyag halmozódik még így is fel, hogy nem tud lépést tartani vele a szervezet és leáll

a működés.

Emiatt a pajzsmirigyet sem a legjobb, ha kiveszik. Igenis harcolni kell érte, még akkor is, ha ez

nehézségekkel jár. A pajzsmirigyrákot sugáterápiával kezelik. Ha súlyosabb az állapota, akkor pedig

kemoterápiát is alkalmaznak. És mint tudjuk, mindkettő kezelésnek nagyon kellemetlen mellékhatásai

vannak, viszont életmentőek lehetnek.

A pajzsmirigyműtét különösebb szövődménnyel nem jár, kivéve az esztétikai szövődményt, amin a

későbbiekben lehet korrigálni.